DIY emeletes sütikínáló - így készült

Volt - és még van is :) - néhány olyan tányérom, melyek a készlet fogalmát hírből sem ismerik. Ők egyedül, olykor párban laknak a fiókban, és várják jobb sorsukat. S ha már ők vannak, nekem meg (egyik) gyengém épp a szép terítés, decens kínálók, így adta magát az ötlet, hogy legyen belőlük sütikínáló. Valami ilyesmi:

FOTÓK FORRÁSA - KLIKK IDE!

OK, a tányérok megvannak, de honnét lesznek távtartó pálcák?! Először arra gondoltam, hogy szerzek régi kínálót, és annak az alkatrészeit használom, mert elsőre nem nagyon találtam újat, de körülnézve a neten, Ali-n és eBay-en is klasszak jöttek szembe (kulcsszavak pl.: cake plate stand handle fitting, ár: 0,90-2,00 USD között) - szóval, indulhatunk! :)

“Gyermekeim, ne szóval szeressünk, ne is nyelvvel, 

hanem cselekedettel és valóságosan”

1. János 3:18

-----------------------

KELLÉKEK

-----------------------

» tányérok különböző méretben
» távtartó szerelvény
» alkoholos filc
» csavarhúzó
» papír - pl. csomagoló - a tányérok közepének kiszerkesztéséhez
» ceruza, körző, vonalzó - vagy valami, amivel egyenest tudunk rajzolni

» alátét - pl. fa vágódeszka - a tányér alá a fúrás idejére

» fúró, megfelelő fúrószárral - a végére hagytam a fúrószárat, pedig talán a legfontosabb eleme ennek a projektnek, a sikeres munkának: speciálisan üveg, porcelán alapanyagok fúrására gyártott szár - érdemes beújítani, ha épp nincs odahaza, további részletek lentebb.

-----------------------

ÍGY KÉSZÜLT

-----------------------

1) Kijelöljük - lehetőleg alkoholos filccel - a tányérok közepét, ahová miután lyukat fúrtunk, a távtartókat fogjuk csatlakoztatni.

Ha esetleg most hirtelen nincs meg, hogy hogyan is találjuk meg a hófehér tányér közepét, súgok: pl. húrmódszer! :) Szóval, sz'tem úgy a legegyszerűbb, hogy körberajzoljuk a tányért egy papírlapra, ott a kör kerületén kijelölünk 3 tetszőleges pontot, melyeket sorban összekötünk. Az így kapott két egyenest aztán körzővel - azért nem mérés és centi mentén, mert úgy csak a felező középpontja, nem pedig a felezőegyenes lenne meg - megfelezzük, és megörülünk :) A kapott két felezőegyenes metszéspontját kerestük - ő a kör középpontja. (Ha tuti biztosak akarunk lenni a jó szerkesztésben, körzővel ellenőrizhetjük - én igen, biztos, ami biztos :)) Ezt a pontot - miután visszahelyezzük a papírlapot a tányér hátuljára - rájelöljük a tányérra, s félig kész is vagyunk!

2) Tehát megvan a tányérjaink középpontja, fúrhatunk! Ami fontos, s ezt a saját bőrünkön - lévén, mint egyébként is jellemzően, a férjem végezte a szakmunkát, ő fúrta a tányért, én itt csak lelkesen drukkoltam :) - tapasztaltuk:

érdemes direkt speckó szárat használni a fúráshoz, ellenkező esetben - normál fúrószár (ezt is próbáltuk) - iszonyú lassan, és nyüszögősen halad a fúró, és vigyázni kell, hogy ne erővel nyomja az ember, mert könnyen törik a munkadarab. Na, hát mikor egy jó 10perc után még mindig csak 1mm-t haladtunk a fúrással (fenti kép, jobbo.), akkor indultunk a barkácsboltba, hogy szerezzünk normális szárat, olyat, amivel dolgozni, haladni lehet.

Az új porcelánfúróval - ami egyébként üveg, csempe fúrására is alkalmas - a tányért kilyukasztani kb. egy perc volt - persze itt is érdemes nyugodtan, kényelemesen vezetni a fúrót, s nem nagyon rányomni a fejet a tányérra -, és gyönyörű egyenletes, pontos lyukat vágott.

3) Ugyanígy tettünk a felső, kisebb tányérral is, s tehettünk volna - mert a távtartóm 3 részes kínálóhoz készült - egy harmadik tányérral is, ám köztes méretem nem volt, így most kétszintes tálaló született.

4) A tányérok lyukasztását követően csupán annyi maradt, hogy a fémpálcákat a tányérokba illesztve - az alátéteket nem kifelejtve! - összecsavarjuk, majd az alsó tányér alatt finoman meghúzzuk a csavart, s íme, készen is vagyunk!

És ha már porcelán, meg tányér - szeretnélek Téged, kedves Olvasó, játékra invitálni! - porcelánosra :) Holnap 12:00 órakor - 2017.07.28. péntek - indul a móka, ha van kedved részt venni, figyeld a blog Facebook oldalát, ott várlak szeretettel, pontban délben! Jössz? - gyere! :)

Ha tetszett az írás, és szívesen olvasnál hasonlóakat, 

csatlakozz a blog Facebook oldalához, itt! -

minden nap újdonsággal, és örömmel várlak :)

÷

Megjegyzés: a bejegyzésben szereplő oldalakról, termékekről azért írok, mert beváltak, jónak tartom őket - megjelenésükhöz sem anyagi, sem egyéb más érdek nem fűződik.

IKEA LAXVIK hack » így lett loftos könyvespolcunk

Ott hagytuk félbe a könyvespolc dolgát legutóbb, hogy miután találtam egy szívdöglesztőt - ami majdnem OK, csak picit kicsi, pontosabban rövid lett volna, és az ára sem jött be annyira -, eszembe jutott egy a padláson tengődő, valaha szebb napokat látott IKEÁ-s LAXVIK polc, ő itt:

IKEA LAXVIK POLC AZ ÜZLETBEN

Anno bolti tárolóként jól működött, praktikus, egyszerű szerkezet, kicsit csupán az nyugtalanított, hogy vajon a teherbírása megfelelő-e, mennyi könyvet bír el?! És igen, ebben a formában - ezüstözött fémszerkezet üveg polcokkal - nem igazán illik a Manzárdba, de ez a legkevesebb, gondoltam, s nagy elánnal újságoltam a férjemnek a legújabb projekttervet.

IKEA LAXVIK VS. KÖNYVESPOLC

Háááát... első blikkre nem volt elragadtatva, nem igazán látta a rokonságot a meglévő és tervezett polcok között, de rajzoltam egy kicsit, ő meg számolt, és nekifogtunk.

-----------------------

ÍGY KÉSZÜLT

-----------------------

Mielőtt a részletekre térünk jelzem, hogy picit nehezített pályán mozogtunk, ugyanis csak jó négyötödnyi LAXVIK elemet találtam meg, a többi része valahogy, valahol elkeveredett. A tanulság, hogy ezeket a sokelemes elfekvőket érdemes összecelluxozni, különben... De így is 'happy end' lett :) - írom hogyan:

1) Mindenekelőtt szétszereltük a meglévő kompozíciót, és összeállítottuk úgy, ahogy elképzeltük, mert bár rajzon, meg fejben jónak tűnt, azért mégis... :) Szerencsére működött így is, jöhetett az érdemi munka.

SZÉTSZERELTÜK » ÖSSZEPRÓBÁLTUK » ELEMEIRE BONTOTTUK

2) Atomjaira elemeire szedtük a szerkezetet, és nekiláttunk festeni.
A festést, ahogy az ajtók pingálását is - meg még ezer másik munkát - az Anyukámmal ketten gyűrtük, amiért nagyon-nagyon hálás vagyok. Jó csapat vagyunk mi így együtt! - igaz, Mami ?! :) 

De vissza a fémpálcákhoz: mivel ez egy porszórva festett fémfelület eredetileg, így - hogy tuti megtapadjon rajta a festék - a már jól bevált Otex-szel alapoztunk. Plusz azért is választottuk ezt az utat, mert 'millió-egy' elemet kellett festeni, így pont örültünk, hogy a csiszolást megspórolhatjuk. 

FÉMVÁZ ALAPOZÁS

Ha nálad, kedves Olvasó, is kérdés, hogy miért ilyen 'furakék' színű az alapozó, hát megsúgom, hogy én is néztem nagyot, amikor belekevertem a festékbe a színezőt. Az történt, hogy mellényúltam a festékboltba, és fekete helyett egy sötétkék pasztát sikerült hazavinnem... Amúgy itt nem volt tétje, megfelelt ez a kékes alap is, hiszen a cél az volt, hogy a feketének 'megágyazzak', ne hófehér legyen alatta, hogy szép, élénk legyen majd a fedés - de a leckét megtanultam, azóta 3x! is megnézem a pasztát, mielőtt a kasszához viszem :)

3) Az Otex száradási/átfesthetőségi ideje 24 óra, így a következő nap kaptak végleges finist a fémrudak - festék: Trinát matt zománcfesték, fekete színű. Amúgy a száradás, szárítás elősre nem tűnt egyszerűnek, mert nem elég, hogy rövid, hengeres kis testekről van szó, elég sokan is vannak, de Papa rögtönzött egy csőből nekünk szárítót - s így egész komoly műhelyre kezdett hasonlítani a munkahelyünk, nem?! :)

FÉMVÁZ FESTÉS - LÓGNAK A SZEREN :)

4) Száradás, majd a váz összeszerelését követően beszabtuk a táblásított fenyő polclapokat.
A mester itt, és egyébként minden szabás, vágás, márás, szóval asztalosipari szakmunkánál a férjem, aki végtelenül precíz, pontos, türelmes... szerencsés vagyok, na! :)

FAMUNKÁHOZ KÉSZÜLÜNK

Tehát a polcok: a középső, és alsó lapok teljesen egyformák. Előbb a hosszukat és szélességüket szabtuk méretre, majd mivel körben plusz 1-1cm-t takarnak a vasszerkezetre, így a függőleges lábaknál L, illetve középütt U alakban megszabtuk őket.

POLCOK KÉSZÜLNEK

TIPP: ha olyan pici részen kell U alakban vágni, ahol nem tud a dekopírfűrész lapja elfordulni, ott érdemes egy nagyobb átmérőjű fúrószállal lyukat fúrni a sarokra, helyet csinálva így a fűrészlapnak.

TIPP+1: itt is igaz a "legalább kétszer mérj, mielőtt egyszer vágsz!" - örökbecsű, rengeteg bosszúságtól kíméli meg magát így az ember.

5) A felső lap kialakítása némileg munkásabb volt, de - így utólag :) - igazból nem vészes.
Annak érdekében, hogy vastagabb, elegánsabb, tényleg olyan fedőlap megjelenése legyen, úgy döntöttünk, hogy felvastagítjuk a lapot, az eredeti 18mm vastagságához körben, a három látszó oldalán még további 18mm (egy lapnyi vastagság) húst adunk.

És ha már lúd... eszembe jutott, hogy van nekünk felsőmarónk, sőt, a féjem használni is tudja, így mi lenne, ha ennek a felső polcnak a sarkos, derékszögű zárás helyett kicsit elegánsabb, finomabb befejezést, párkányszerű zárást adnánk?!

És bár már mondtam, de nem lehet elégszer... végtelenül szerencsés vagyok, mert az én drága férjem nemhogy zokszó nélkül elfogadja az újabbnál újabb, az eredeti tervet hát..., erősen átíró ötleteimet, de jellemzően zokszó nélkül, sőt általában örömmel meg is valósítja.

„Örüljetek az Úrban mindenkor! 

Ismét mondom: örüljetek." 

Filippi 4:4

MART ÉLZÁRÁS KÉSZÜL

Itt most úgy, hogy első körben megmartuk - ő dolgozott, én meg drukkoltam :) - a nagy polclapot, és a vastagításnak szánt rátéteket külön-külön, majd facsavar+faragasztó kombóval rögzítettük a már szépséges rátéteket. Végül minden oldalt tükörfényesre csiszoltunk, s ilyen gyönyörű élzárást kaptunk:

KÉSZ A FEDLAP

5) Mivel egy kicsit indusztriális, ipari jellegű megjelenést képzeltem ennek a könyvesnek, a fekete szerkezet mellé meleg, picit narancsos barnás polclapokat terveztem. Körül is néztem a meglévő pácok, viaszok, és olajok között - sőt, próbákat is festettem -, de nem találtam kedvemre valót, így -

--- mielőtt tovább olvasol: ---

KÉREM, HOGY MINDEN FESTŐ ÉS EGYÉB FESTÉKIPARI SZAKEMBER

 LAPOZZON, HAGYJA EL AZ OLDALT! 

AKI MARAD, CSAKIS SAJÁT FELELŐSSÉGRE

- SZAKEMBEREK SZÁMÁRA - 

FELKAVARÓ TARTALOM KÖVETKEZIK!

---------------------

némi vívódás, majd próba után, unortodox megoldás mellett döntöttem: feketekávéval pácoljuk a fenyőlapokat. Igen, tudom, hogy ezt nem szokás, meg 'ez nem erre való', de most már azt is, hogy remekül működik, használható - klassz anyag!

FEKETEKÁVÉ-PÁC

Instant kávét higítottam kis mennyiségű forró vízzel - úgy, hogy legyen ecsetelhető, kenhető -, majd ezt a kávépácot hordtuk fel ecsettel a fára, s hogy egyenletes, foltmentes felületet kapjunk, töröltük át száraz pamutkendővel. Állítva szárítottuk jó 12-15 órát a polcokat, majd alaposan átcsiszoltuk közepes vászonnal, mert a vizes pác erősen felszőrözte, érdesítette a felületet. A csiszolást újabb réteg kávépác követte, amit száradás után egy finom vászonnal újra csiszoltunk, s ilyen eredményt kaptunk:

KÁVÉVAL PÁCOLT FENYŐLAP

6) Végül a polcok, s fedlap a helyükre kerültek, alulról csavarokkal rögzítettük őket a vázhoz, s kész is lett a könyves.

POLC ÖSSZEÁLLÍTÁS

És íme, a kész könyvespolc - birtokbavételkor frissen, melegében :)

7) A szemfülesek már biztos észrevették, hogy a polc középső részén nincs alátámasztás, hiányoznak a függőleges fémoszlopok. Ezek azok a hiányzó elemek, amik sajnos valamerre elkeveredtek - emlékeztek?! - az elején említettem. Persze nélkülük is működik a polc - ld. fenti hirtelen lőtt, első képek -, de lényegesen kisebb így a lapok teherbírása, mint korrekt alátámasztással.

Mivel mi ezt a polcot kifejezetten könyveknek - extra nagy terhelés - szántuk, már az elején, a tervezés fázisában kompromisszumot kötöttünk: a hiányzó tartókat farudakkal váltjuk ki. Nagy megrázkódtatást egyikünknek sem jelentett a dolog, hiszen a polcok és a rajtuk lévő tárgyak mögött lakó rudak gyakorlatilag láthatatlanok. (Persze aprótalpúak, és/vagy kifejezetten ezt vizslató szempárok előtt fel-felbukkanhatnak :)) Vágtunk hát 2-2db hosszabb rudat a középső traktusokba, illetve 2db kicsit az alsó polcok alá, s miután végleges helyére került a polc, ezek a távtartó-támaszok is helyükre kerülhettek.

Szeretjük, remekül bevált és klassz program volt készíteni - szóval, szerintünk jó ötlet hackelni, érdemes kipróbálni! :)

Ha tetszett az írás, és szívesen olvasnál hasonlóakat, 

csatlakozz a blog Facebook oldalához, itt! -

minden nap újdonsággal, és örömmel várlak :)

÷

Megjegyzés: a bejegyzésben szereplő termékekről azért írok, mert beváltak, jónak tartom őket - megjelenésükhöz sem anyagi, sem egyéb más érdek nem fűződik.

Kell egy könyves! - a tető alá

Szeretjük a könyveket - olvasni, és hát vásárolni is, így időnként muszáj bővíteni a tárolókapacitást, különben teljes a káosz. Most is ebben a cipőben járunk, pedig alig egy éve dőltünk hátra a székben... Akkor úgy volt, hogy amikor már egy vékonyka füzetet sem lehetett a meglévő polcokra préselni, elkezdtem keresgélni, hogy találjak a nappali részbe valami elfogadható megoldást.

A kihívást az jelentette, hogy itt nálunk egyetlen olyan falszakasz van - ld. a képen - ahová polcot lehet állítani, lévén tetőtérben, egy korábbi műteremrészben vagyunk, ezer akadállyal. Ez a szakasz - a polcozható - ugyan széles, közel 3.0m, de határos a tetővel, így az egyik oldala 'ferde'.

Na, hát így kezdtem el keresgélni - valami nem túl magas, és nem is széles, egyszerű megoldásban gondolkodtam, mint ők itt:

FOTÓK FORRÁSA - KLIKK IDE!

Adja magát a kérdés, hogy ha amúgy sem elég a hely, folyton hiány van, miért nem építjük be a teljes falat, miért nem polcozunk telibe, igaz?! - mint pl. itt:

FOTÓK FORRÁSA - KLIKK IDE!

A helyzet az, hogy bár praktikus megoldás, sőt, ők itt fent nekem kifejezetten tetszenek, nálunk zsúfoltnak, túlságosan tömöttnek találtam ezt a fajta elrendezést, mivel nincs ekkora, nincs elég tér - úgy döntöttem, maradunk az alacsonyabb, szellősebbnél.

A koncept tehát megvolt, így nyakamba vettem a netet :) (tényleg így volt! - boltba jellemzően csak akkor megyek, ha tudom hová, és miért induljak) - és kerestem az szépséges alacsony könyvespolcunkat.

Nem mondhatom, hogy nincs választék, különösen a modern, dizájn bútorok közt akadtak igazán szemrevalóak, viszont nekünk ide a meglévők mellé egy kicsit rusztikusabb, éltesebb darab kívánkozott. Így akadtam erre a polcra itt, ami igaziból elsőre betalált:

FORRÁS

A mélysége/keskenysége (160x45x90cm) ideális, színe, anyaga is klappol, viszont lehetne hosszabb, és az ára elég magasnak tűnt - nem igazán győzött meg, hogy ennyit adja érte.

Vívódtam egy sort, vegyem-ne vegyem, majd megvilágosodtam! - 'hirtelen' :) eszembe jutott, hogy van nekünk a padláson egy régi IKEÁ-s LAXVIK polcunk, ami anno bolti tárolóként működött, szóval...

FOLYT. KÖV. A KÖVETKEZŐ BEJEGYZÉSBEN! - 

annyit elöljáróban, hogy a polc kész, és sz'tem klassz :) - itt egy picike részlete:

A részletekkel, hogy hogyan készült, mit-mivel-miként, és sok-sok fotóval a következő részben jövök, addig is, ha tetszett az írás, és érdekel a folytatás, csatlakozz a blog Facebook oldalához, itt! - ahol minden nap újdonsággal, s örömmel várlak :)

"Jöjjetek énhozzám mindnyájan,
akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve,
és én megnyugvást adok nektek."

 Máté 11:28